Naponta egy alma...

Holland kutatók állítása szerint a fehér húsú zöldségek és gyümölcsök fogyasztása a többi zöldséghez és gyümölcshöz képest jobban csökkenti a stroke kialakulását. A cikk állítása szerint a fehér húsú zöldségek és gyümölcsök minden elfogyasztott napi 25 grammja a stroke kozkázatának 9 %-os csökkenéséhez vezethet. A legyakrabban fogyasztott fehér gyümölcs az alma és a körte. Természetesen a többi zöldséget és gyümölcsöt is érdemes fogyasztani, hiszen magas vitamin tartalmuk védelmet nyújthatnak más krónikus betegségek ellen.

Milyen hatással van az alma a fogakra?

A legújabb fogászati kutatások szerint az alma magas cukor- és savtartalma miatt  károsítja a fogzománcot. Inkább a főétkezések mellett ajánlott enni, nem pedig önálló ételként való fogyasztásra.

Az elmúlt évtizedek almanemesítési hulláma számos olyan fajta létrejöttét eredményezte, amelynek cukortartalma 50 százalékkal magasabb az olyan hagyományos fajtákénál, mint például a golden, és a fogyasztók rákaptak ezekre a sokkal ízletesebb fajtákra.

Miközben köztudott, hogy a cukor fogszuvasodást okoz, kevésbé ismert az alma savtartalmának fogkárosító hatása.  A fluor tartalmú vizek, fogápoló eszközök elterjedése miatt a fogszuvasodás ugyan csökken, a fogzománc eróziója azonban mindennapossá vált.

Az orvosok emellett óvnak az alma fogyasztása utáni közvetlen fogmosástól is, ami sokkal inkább káros, mint hasznos: a savak meglágyítják a fogzománcot, és azt a fogkefe súrolása még inkább vékonyítja.

Fontos tehát a gyümölcsfogyasztás, de nem mindegy , hogy mikor és hogy...

Fogorvosok szerint a lakosságnak kb. 90%-a szenved ínygyulladásban. Az ínybetegségek okozói a fogak felületén és az ínyszéleken lerakódó, jól tapadó filmréteget alkotó plakk baktériumok, melyek elsősorban a szájüregben található szénhidrátokból táplálkoznak. Ezek a baktériumok a savakon kívül toxinokat is kibocsátanak, melyek irritálják a fogínyt. Az íny védekező mechanizmusa helyi gyulladáshoz vezet, az íny piros lesz, és vérezni kezd.

Előre nem látható következmények

Az ínyvérzés az első, nagyon fontos jele az ínygyulladásnak. Mivel azonban nem jár fájdalommal, gyakran nem vesszük komolyan. Amennyiben a gyulladást nem kezeljük, egyre lejjebb jut a fogak mentén, és periodontitishez – azaz a fogak elvesztésével is fenyegető fogágy-betegséghez vezethet. Manapság a tudósok bebizonyították, hogy a periodontitis nemcsak a fogakat veszélyezteti, de a teljes szervezet egészségére is negatív hatással lehet, így jelentősen fokozza pl. a szívroham és a koraszülés előfordulásának gyakoriságát.

Hogyan tisztítsuk a vérző ínyt?

Az ínyproblémákat megfelelő szájhigiéniával meg lehet szüntetni. Ha a fogak véreznek, tisztításukat akkor is tovább kell folytatni, de gyengédebb mozdulatokkal. Amennyiben nem tisztítjuk a gyulladt fogínyt, a betegség tovább fokozódhat. A problémát jobb mielőbb fogorvosunkkal megbeszélni, és a kezelést elkezdeni. Vérző íny esetén a fogakat mindig lágy sörtéjű fogkefével tisztítsuk. Az ínygyulladás kezelésének egyik fontos lépése a fogselyem mindennapos használata, és a fogközök alapos tisztítása, hiszen ez az a terület, amit a fogkefe nem tud elérni.

Éjszakai fogcsikorgatás

Az éjszakai fogcsikorgatás jelensége mindenekelőtt ideges típusú embereknél fordul elő. Különféle személyes jellemzőket fejezhet ki: önfejűséget, agressziót, autoagressziót is. Ha valaki éber állapotban, tehát akaratlagosan csikorgatja a fogát, csak egy töredékét használja fel annak az erőnek, amivel éjszaka működik.

A szokásos rágás során a harapás ereje mintegy öt kilopondot tesz ki, ezzel szemben a fogcsikorgató az éjjeli alvás alatt öntudatlanul 25 kp erőt is kifejthet! Éppen a fogcsikorgatás az, ami számunkra jól jellemzi azokat a hihetetlen erőket, amelyek az alvás bizonyos fázisaiban kialakulnak.

Az éjszakai fogszorítás nem betegség, csupán szervezetünk egy logikus válaszreakciója, mégis terápiára szorul, mert hosszú távon nemcsak fogászati panaszok a fog rágófelszínének kopása, fognyaki kopások és érzékenység, a rágóizomzat fájdalmassága, az ízület kattogása, stb. jelentkezhet, hanem más betegségek kialakulásához is hozzájárulhat: migrénhez, ismeretlen eredetű fülzúgáshoz vagy arcüreg-fájdalmakhoz vezethet.

Az éjszakai fogcsikorgatást harapásemelő készülék alkalmazásával előzhetjük meg. A frontfogakra felhelyezett készülék az ötödik agyidegen (a trigeminuson) keresztül olyan védő reflexeket vált ki, amelyek meggátolják a fogszorítást. A készüléket minden este fel kell helyezni, de az is lehet, hogy megtanítja gazdáját a fogcsikorgatás abbahagyására. Kicsi, így nem zavar elalváskor, mellékhatása nem ismert. Elkészítése és felhelyezése az eljárást ismerő fogorvos feladata.

Különösen eredményesnek mutatkozott még ezekben az esetekben az esténként végzett autogén tréning. A görcsösség az ezt követő alvás alatt magától oldódik. A fogcsikorgató tünetei elmúlnak, és ezzel mind saját fogkoronáit, mind pedig alvópartnerének idegeit megkíméli.

Forrás: medimix.hu